okt
17

DSCN4334_1.JPGA japán dango szó magyarul gombócot jelent, a niku [a japánban nincs ni hang, ejtsd nyiku, az u-t az u és ü között] pedig hús. A dango édes és sós változatai közül ma egy húsos-paradicsomos verziót osztok meg, és ígérem, hogy ezzel nem lesz vége a dango-s bejegyzéseknek. Kicsit időigényes az elkészítése, de megéri az idő és energia befektetés, mert nagyon finom.

 

 

 

Hozzávalók:

 

200 g darált sertés

a hús mennyiségének kb. fele legyen a tófu

2 teáskanál apróra vágott gyömbér

4 teáskanál kukoricakeményítő

1 fél tojás felverve (kicsit macerás az elválasztás, elég ha hozzávetőlegesen a fele...)

2 evőkanál vöröshagyma

1 meghámozott paradicsom

1 zöldpaprika kimagozva (legjobb a magyar kaliforniai...)

3 evőkanál szójaszósz

2 evőkanál sushi vagy más jó minőségű ecet

3 evőkanál barna cukor

kb. másfél dl húsleves (én a dm-ben kapható bio leveskockát használom)

1 kiskanál szezám olaj

2 kis pirospaprika, legjobb a chili, de ha gyerekeknek adjuk, akkor édespaprikát használjunk

bors

saláta olaj

hevítésre alkalmas növényi olaj (pl. napraforgó)

 

Tófus ételeknél már korábban is írtam, hogy mindig azzal kezdem a tófu feldolgozását, hogy szárazra törlöm. A legjobb, ha betekerjük konyhai papírtörőbe, és hagyjuk, hogy kb. 20 perc alatt felszívja a nedvességet. Ezután egy villával összetöröm a tófut, és összegyúrom a darált hússal és a gyömbérrel. Ha ez megvan, akkor hozzákeverek egy kiskanál sót, egy kiskanál cukrot, fél teáskanál szójaszószt, fél kiskanál szezám olajat, egy fél tojást, két kiskanál kukoricakeményítőt és egy kis frissen őrölt borsot. Kis golyócskákat, azaz dango-kat formázok a kezemmel, és kb. 170 fokosra felhevített serpenyőben bő olajban kisütöm őket. Egy másik serpenyőben forró olajba dobom a chili paprikákat, hirtelen nagy lángon kisütöm, majd kiveszem őket az olajból. Ebbe az olajba teszem a hagymát, majd ha már megfonnyasztottam, hozzáteszem a felvágott paradicsomot és a kaliforniai paprikát. Egy tálba öntök 2 evőkanál szójaszószt, 2 evőkanál ecetet, 3 evőkanál cukrot, egy kis borsot, és a húslevessel összekeverem. Hozzákeverek 1-2 kiskanál kukoricakeményítőt, majd ebbe a szószba helyezem a húsgolyókat, és melegen tálalom.

sze
19

Most még elegendő mennyiségű zöldség van a piacon, érdemes kihasználni, és utánozni a japánokat, akik minden étkezéshez igyekeznek nyers zöldségből készült salátát enni. Felturbózhatjuk a sima zöldséget tófuval, a kiváló húspótlóval, elsőosztályú fehérjeforrással. Ma már szinte mindenhol kapható, bár a jó minőségű jóval drágább a "mezei" tófunál. Akinek nem ízlett a hipermarketben kapható, annak azt tudom ajánlani, hogy próbálja ki a Dm-ben, vagy a bioboltokban kapható tófuk valamelyikét, és rögtön megváltozik a véleménye. Mint ahogyan a sajt, a tófu minősége is nagyon változó. (A tófuról bővebben ld. a japán stílusú spagetti shiitake gombával és túfuval receptet.)

Ami a salátát illeti, pusztán magánvélemény, de a magyar ételeket nem -csak- azért mondhatjuk egészségteleneknek, mert túl sok zsiradék, vagy só, cukor, stb. kell az elkészítésükhöz, hanem az is gond, hogy a nyers ételek egyáltalán nem jelennek meg a hétköznapi magyar konyhában. Csak meg kell nézni egy átlagos hazai étterem étlapját, és rögtön szembetűnik, hogy ha saláta, akkor nyakon öntik ecettel -amelyik a vízkövet is leoldja-, cukorral, amitől mindegyiknek egyen íze lesz, mindegy, hogy vegyes saláta, vagy paradicsomsaláta. Szóval kezdetnek szerintem elég lenne, ha mindenki odafigyelne arra, hogy a főétkezésekhez egyen egy kis tálka nyers salátát egészséges dresszinggel, és akkor néhány év elteltével kihúzhatnánk a listáról egy-két népbetegséget.

Hozzávalók:

1 doboz tófu

4 nagy paradicsom

1 kígyóuborka, vagy bármilyen nyers zöldség, amihez kedvünk van

Egy nagyobb vöröshagyma kb. negyede

A tófut csepegtessük le, és a többi hozzávalóval együtt vágjuk akkorára, és olyanra, amilyenre csak szeretnénk. Sima szójaszósszal is leönthetjük, vagy akár azzal a dresszinggel, amelyik receptjét már megosztottam a saláta öntet 1. cím alatt... :)

süti beállítások módosítása